Az intenzíven nevelt (hizlalt) baromfifélék közös jellemzője, hogy termelésük zárt térben, istállózott körülmények között történik, míg az extenzívebb körülmények között nevelt madarak esetében kifutót, növelt életteret biztosítanak a szárnyasoknak. Az extenzíven (tehát a szabadon) tartott madarak nevelési ideje hosszabb, így ez a fajta termékelőállítás értelemszerűen többletköltséggel jár: nagyobb területet és jelentősen több takarmányt kell biztosítani az állat termeléséhez és tovább kell róluk gondoskodni, mint az intenzív megoldásnál.

A két különböző termék-előállítási módból származó állatok között a húsminőségben van különbség, mely elsősorban az izomrost szerkezetében, víztartalmában jelentős. Mindezeknek megvan az ésszerű magyarázata is. A takarmányfelhasználás azért több, mert ha az állat nagyobb területet kap, akkor több energiát fordít mozgásra és kevesebbet tömeggyarapodásra, így ugyanazon súly eléréséhez több takarmány szükséges. A hosszabb nevelési idő, a több mozgás és a későbbi vágási életkor miatt a baromfi izomzata más szerkezetű lesz: rostosabb és alacsonyabb víztartalmú. Ezért finomabb, de legalábbis más a szabadon tartott állatok húsa.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg az intenzíven nevelt húscsibe (brojler csirke) másfél hónap alatt válik 2,3-2,4 kilogrammos baromfivá, addig a szabadon tartott állatnál 2-3 hónap alatt is csak 2,1-2,2 kilós tömeget ér el.

 

Oldal: A szabadtartás
Szabadtartású csirke, tojás, gyöngytyúk, kappan Nyírtelken. - © 2008 - 2024 - danabaromfiudvara.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat