A kappan herélt és speciálisan hizlalt kakas amelynek zsírosabb, porhanyósabb és kiadósabb a húsa, mint a többi baromfié. A középkori Európában a legnemesebb baromfihúsként tartották számon, amely a fejedelmi lakomák része volt.

Tartásával már az ókorban is bizonyítottan foglalkoztak, ma Kínában, Indiában, Japánban és Tajvanon, Európán belül pedig Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban elterjedt.

A kasztrált kakasok súlyban jelentősen meghaladják a velük azonos fajtájú és korú társaikat, a hizlalás végső fázisában pedig több zsír rakódik le a bőrük alatt, a hasüregben és az izomrostok között, ezért lesz a húsuk omlós, szaftos és jellegzetes aromájú.

Történelmi érdekesség, hogy sok helyen – így nálunk is – keltetésre és csibenevelésre is használták, míg a kotlóstyúkot inkább tojástermelésre fogták. 

Az 1953-ban megjelent, Székely György által szerkesztett, a magyar parasztság történetét feldolgozó könyvben arról írnak, hogy már a 14. században a jobbágyoknak – az egyéb adók mellett – rendszerint kappanokat is „ajándékozniuk” kellett a földesuraknak. A kappanozás módszere ismert és igen elterjedt volt. A hagyományos népi gasztronómiának szerves része volt a karácsonyi hízott kappan. A nyáron herélt kakasokat a tyúkokkal együtt tartották a ház körül, majd karácsony előtt pár héttel a kappanokat „hízóba állították”, így sokaknál felkerülhetett az ünnepi asztalra az ínyencségnek számító sült kappan.

Oldal: Kappan
Szabadtartású csirke, tojás, gyöngytyúk, kappan Nyírtelken. - © 2008 - 2024 - danabaromfiudvara.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat