A húshibrid csirkék úgy vannak kitenyésztve, hogy minél hamarabb nőjenek meg. Zárt helyen nevelik őket, napot soha életükben nem látnak. Nyilván ha sokat mozoghatnának, nem híznának olyan gyorsan. A húscélú csirkék mozgásképtelen állatok, lényegében nem is mozognak. A cél, hogy 39 nap alatt elérjék a vágósúlyt. A csirkék soha nincsenek szabadon, tápon nevelik őket. Ezeket a csirkéket lehet megvásárolni a boltokban, de a gyorséttermek is ilyen brojlerekből készítik az ételt. Az ilyen csirkéket megfogni nem lehet a szárnyuknál, mert azonnal eltörne, a lábaik a saját súlyukat nem bírják el, a hasukon csúsznak. A csirkék be vannak antibiotikumozva, hófehér zsírjuk van, ami értékes Omega zsírsavakat nem tartalmaz. Édeskés szag járja át őket a táp miatt.
A tojóhibridek tojástermelésre vannak tenyésztve, ők szinte az év minden napján tojnak. Ketreces tartásban élnek, napot soha nam látnak. A szupermarketek, boltok polcain ilyen tojásokat találunk.
A kettőshasznú csirkék (mint a nevük is mutatja) a két hasznosítási irány ötvözete: a jércékből kiváló tojótyúk lesz, a kakasok pedig 2 hónap alatt elérik a vágósúlyt. A kisgazdaságok kedvelt típusa, az ilyen baromfi kiválóan alkalmas szabadtartásra. Egy igazi vidéki szabadtartásos csirke egész nap "legel", kapirgál, mozog, ezért teljesen más minőséget képvisel. A húsa soha nem lesz olyan porhanyós, mint ami az üzletben kapható, soha nem lesz olyan nagy melle, combja, mert egész nap mozog és erős izomzatot növeszt, ami rágósabb a boltinál.
A szabadtartású csirkék felnevelése – nagyobb kilónkénti takarmányfogyasztás, hosszabb tartási idő, nagyobb terület, bonyolultabb munkaszervezés – , mintegy 60 százalékkal többe kerül, mint a broiler változaté.